A "Migráció a lakosság szemszögéből" kérdőív kiértékelése:
Kezdeném azzal, hogy mindenkinek nagyon szépen köszönöm a kitöltést és az esetleges észrevételeket. Sajnos volt, aki a kritikáit nem tudta kulturáltan kifejezni és olyan is, aki félreértette a szándékaimat a kérdőívvel kapcsolatban. Ez viszont a kisebbséget jelentette. A többség pozitívan fogadta.
Térjünk is rögtön a lényegre. Összesen 159 kitöltött kérdőív érkezett. A kiértékelés (ahogy az egész kérdőív) nem tudományos alapokon nyugszik. Csupán levontam a tanulságot.
Kérdések 1-től 5-ig:
A kitöltők között minimálisan, ugyan de többségben vannak a nők (59 %). Gondolom ők az anyai ösztönök miatt kicsit érzékenyebbek a társadalmi kérdésekben.
Az életkor tekintetében a 25 és 45 év közöttiek voltak többségben, ők tűnnek a legaktívabbaknak társadalmi kérdésekben, főleg az interneten.
Az iskolai végzetség tekintetében arányos az eloszlás a középiskolát végzettektől az egyetemi diplomát szerzettekig. Doktorból és csak 8 osztályt végzettekből pedig amúgy is kevés van.
A kitöltők lakóhely szerinti megoszlása világos képet mutat arról, hogy mely települések esnek a migráció fő útvonalába. A kitöltők nagy arányban a Magyarkanizsaiak közül kerültek ki (72 %), őket a Horgosiak és a Martonosiak követik 13 és 8 százalékkal.
A politikai beállítottság kérdésében valószínűleg torzult a kép, mert sokan nincsenek tisztában a politikai patkó felosztásának alapjaival. Így aki nem tudott dönteni, valószínűleg a közepet jelölte meg. Ami viszont látható, hogy a kitöltők jelentős hányada jobboldalinak vallotta magát. Életkor szerint nézve, minden életkor kategória vegyes képet mutat. Nem jelenthetjük ki, hogy bizonyos korosztály preferálná valamely politikai oldalt.
Kérdések 6-től 17-ig:
A migránsok osztályozása és a látványuk által kiváltott érzések jórészt szinkronban vannak a politikai beállítottsággal. A válaszadók majdnem fele (48%) különbséget tesz a menekültek és az illegális bevándorlók között. Az is látszik, hogy a többség elfogadná, ha a migránsokat a lakosságtól távol látnák el, hogy így minél kevesebbet érintkezzenek a lakossággal (12. kérdés 41%). Ez nem befogadó központot jelent, csupán egy ideiglenes (egyéjszakás) szállást és tisztálkodási lehetőséget.
Viszont a többség jogtalannak tartja az országon való átutazásukat. Ennek oka lehet az is, hogy látszólag nincs állami szabályozás. A lakosság azt látja, hogy ezek az emberek nem tartják be országunk törvényeit, és szinte bármit megtehetnek. A kérdőív elkészülte és a kiértékelés között eltelt időben már a rendőrség aktívabban van jelen az utcákon, elkezdődött valamiféle rendezés, embercsempészeket fogtak el (nem a községben, hanem a tartományban), a községünkből is szállítottak el migránsokat. Kíváncsian várjuk, ez mire vezet, és meddig fog tartani, de mindenképpen pozitív.
Az viszont egyértelműen látszik, hogy a lakosság nagy része minimálisan érintkezik a migránsokkal. (17es kérdés, 70%). A migránsok látványa főleg félelmet és haragot vált ki a lakosságból. Az emberek természetüknél fogva ösztönösen távolságtartóak az ismeretlen dogokkal kapcsolatban, a migránsokról sem lehet semmit sem tudni (kicsodák, honnan és miért jönnek), erre viszont a média is (8. kérdés 40%) rátesz egy lapáttal. Az emberek jó részének hamis képe van az arab és afrikai emberekről. A haragot pedig a fentebb tárgyalt illegális mivoltuk és az állam tétlensége táplálja.
A média hatása tetten érhető a 11. kérdésre adott válaszokból is. A válaszadók 66%-a tart attól, hogy a migránsok veszélyesek a lakosságra. Ez nagyon érdekes, főleg ha megnézzük, hogy milyen kis arányban érintkeznek velük, illetve, hogy a többségnek semmi kára nem származott eddig belőlük (13. kérdés 89 %). Természetesen, akit atrocitás ért, azt nem vigasztalja, hogy másokat nem bántottak. Személyes véleményem, hogy minden nép között akad jó és rossz is, így a migránsok között is. A többségtől nem kell tartani. Ők, ha akarnak is bármi kárt okozni, azt nem Szerbiában fogják tenni. Viszont a nagyobb rendőri jelenlét megnyugtatná a polgárokat. A 14. kérdésre miszerint romlott-e a közbiztonság, a válaszadók 48%-a válaszolta, hogy határozottan igen. Ez furcsa, ha figyelembe vesszük a 13. kérdésre adott válaszokat. Gondolom a válaszadók többsége nagyban hagyatkozik a médiából és az ismerősöktől hallott, gyakran megkérdőjelezhető hitelességű információkra.
Az, hogy a válaszadók nem látnak gazdasági vagy egyéb hasznot a migrációban, nem túl meglepő. Bár tekinthetnénk rájuk turistaként is, ez szerintem sem biztos, hogy járható út.
A betegségek terjesztése is érdekes dolog. A lakosság minimálisan érintkezik velük, nincs testi kapcsolat. Ezen felül láthatóan a migránsok nagy része életerős fiatal férfi. Így kicsi az esélye, hogy komoly betegséget hordoznának. De az is igaz, hogy a turistáknak is vakcinákat kell felvenni, ha olyan országba utaznak, ahonnan a migránsok egy része jön. Viszont ha egy turista oda megy, az teljesen más, mintha ők jönnek ide. De mindenesetre, ha minimálisan is, de a betegségek terjedésének esélye fennáll. Minimálisan.
Kérdések 18-tól 21-ig:
A városvezetés reakciójával csak a válaszadók 28%-a van megelégedve. 50%-uk, nagyobb erélyességet várna el. Véleményem szerint itt sokaknál irreális elvárások vannak. Mivel a városvezetés lehetőségei korlátozottak. Nem várhatjuk el, hogy egy község megoldja azt, amit az állam, és sok külföldi ország sem akar vagy tud megoldani, úgy, hogy egyesek támogatják is a migrációt.
A rendőrség megítélése még rosszabb. 58% a válaszadóknak egyáltalán nincs megelégedve velük. Ez teljesen jogos is, ha azt vesszük, hogy a lakosság védelme a fő feladatuk. Ha viszont az atrocitások számát vesszük figyelembe, a rendőrség jelentősebb tevékenysége nem tűnik indokoltnak. Viszont mindig változik a helyzet. Ha a migránsok között lévő rossz emberek látják, hogy senki nem bántja őket, vérszemet kapnak. Ha növekszik a konfrontációk, atrocitások száma, és még mindig nincs reakció, akkor a kevésbé problémás migránsok is könnyebben kapnak a bűnözésre (ez a szerbiai polgárokra, és lényegében minden népcsoportra, nemzetre jellemző az egész világon). Viszont, ha a helyzet eszkalálódik, valaki megsérül, szaporodik a provokáció, megjelenik az önbíráskodás. Ennek csak fokozott rendőri jelenléttel lehet elejét venni. Mint említettem, a kérdések feltevése óta pozitív változás történt. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a migránsok többsége egy a Szerb állam által kiadott papírral érkezik hozzánk, amely szabad mozgást biztosít nekik az ország egész területén. Lényegében a rendőrség ugyanazt teheti velük, is mint a polgárokkal. Megfigyelhet, biztosíthat, de beavatkozni csak akkor tud, ha törvénysértés történik.
Az, hogy a kormány viselkedésével a többség elégedetlen, nem meglepő. Nincs is mit rajta ragozni.
A magyar kormány cselekedeteire sem érkeztek kimondottan meglepő válaszok. A válaszadók jelentős része a teljes határzár mellett állt ki (47%), viszont 40%-uk elfogadja, hogy a menekültek a tranzitzónán keresztül beléphessenek az Európai Unió területére.
- „kérdés”:
Sokan írták le saját szavaikkal is véleményüket, ez jórészt összhangban van a kérdésekre adott válaszokkal.
Személyes véleményem:
A lakosság félelme jogos, viszont ennek nincs valós, a migránsok községben tanúsított viselkedése alapján bizonyítható alapja. A harag egy más dolog. Jómagam sem értek egyet azzal, hogy szinte törvények felett állnak. Szerintem a menekültet és az illegális gazdasági (vagy egyéb) migránsokat könnyű volna szétválasztani. Amelyik hajlandó a tranzitzónába menni az menekült. Elfogadja, hogy ez a legális út, és bízik a menekültkérvénye pozitív elbírálásában. Azok, akik viszont ezt megtagadják, tudják, hogy nem menekültek tehát elutasítanák őket, ki kell toloncolni. Persze ez sem egy 100%-os megoldás, de valamiféle rendszert vinne a dolgokba. Ezen kívül, ha már eljöttek a községbe, akkor vagy össze kellene szedni és elszállítani őket, vagy legalább a városon kívül kaphatnának ideiglenes szállást és tisztálkodási lehetőséget. Így nem kellene annyit érintkezniük a lakossággal. Persze ehhez pénz kell, ami nemigen van. Azt el kell fogadni, hogy a község önerőből nem fogja tudni megoldani a globális migránskrízist. Igyekeznünk kell nem provokálni őket, jelenteni a rendőrségen, ha bűncselekményt tapasztalunk, óvatosnak kell lennünk. De nem kell álhíreket terjeszteni, és tömeghisztériát kelteni. Emberekről beszélünk, még ha egyes dolgokban mások, mint mi.
Tisztelettel:
Ilcsik Szebasztián
u.i.: mivel ide nem tudom beilleszteni az összegzett adatok táblázatát, ezért azt kommentben osztom majd meg a Facebook MigránsInfoMagyarkanizsa csoportban.
